A medvehagyma gyógyhatásai

A medvehagyma, népies nevén poszhagyma, sásihagyma vagy vadfokhagyma, a liliomfélék családjába tartozó évelő gyógy- és fűszernövény, amit ligetekben és erdőkben április-május időszakában gyűjtsünk.

Levelei leginkább a gyöngyvirágra hasonlítanak. Akik szeretik az újhagymát és a fokhagymát, a medvehagymát is egészen biztosan kedvelni fogják. Nevét a néphit szerint onnan kapta, hogy tavasszal a medvék is előszeretettel falatozzák vérük és bélrendszerük tisztítására. Térségünkben kevésbé népszerű, a nyugat-európai országokban azonban a lehető legváltozatosabb formában hasznosítják. Gyógyászati célokra a növény leveleit és tojás alakú hagymáit egyaránt felhasználják. Illata és enyhén sós íze leginkább a fokhagymára emlékeztet. Mivel éppen a tavasz időszakában vagyunk, vétek lenne a vadfokhagyma egészségre gyakorolt jótékony hatásait nem kiaknázni.

Gyógyhatásai

• A tavaszi tisztítókúra és méregtelenítés első számú elősegítője

• Vértisztító hatású, bőrproblémák orvoslója

• Jótékony hatással van a gyomorra és a bélrendszerre, kihajtja a bélférgeket

• Magas C-vitamintartalommal rendelkezik, immunrendszererősítő, növeli az étvágyat és a szervezet ellenálló-képességét a különböző betegségekkel szemben

• Hatóanyagainak köszönthetően csökkenti a koleszterinszintet és meggátolja a trombózis kialakulását

• Javítja a memóriát, köhögéscsillapító, véralvadásgátló, de álmatlanság ellen is kitűnő

• Reumatikus bántalmak kezelésére is ajánlott, fogyasztásával megelőzhetők a felső légúti megbetegedések is.

A medvehagyma illata és enyhén sós íze leginkább a fokhagymára emlékeztet

Felhasználási módja

Lé formájában: a kipréselt medvehagyma levét adhatjuk joghurthoz, kefirhez, de teához vagy vízhez keverve egyaránt fogasztható

Fűszernövényként: virágzás előtt leveleit saláták, levesek és szószok készítéséhez használjuk, felaprózva vajas kenyérre is szórhatjuk, de különböző húsok ízesítésére is alkalmas

Esszenciaként: házilag is elkészíthetjük, amennyiben a leveleit apróra vágjuk, egy befőttesüvegbe tesszük, amire 40 fokos alkoholt öntünk, majd két hétig meleg helyen érleljük. Ezt követően leszűrjük, kisebb üvegcsékbe tesszük, majd naponta négyszer 15 cseppet teszünk vízbe vagy teába.

Bor formájában: leveleit apróra vágjuk és fehérborba tesszük, majd felforraljuk, ízlés szerint mézzel ízesítjük. Apránként, naponta három alkalommal kortyolgassuk.

Fűszerpasztaként: tartósítása történhet fagyasztás útján, de összeturmixolva vagy felaprózva (olaj/olívaolaj, medvehagyma, kevés só esetleg parmezánsajt) jól zárható üvegben, akár a következő évig is eláll. Jellegzetesen markáns és sós íze miatt, az ételek készítésekor ne használjunk sót. Köretként burgonyához, tésztafélékhez vagy rizshez is kiváló.

Néhány kísérlet igazolta, hogy hatóanyagainak köszönhetően semlegesíti a szabadgyököket a vérben, ezért erős antioxidáns hatással rendelkezik. Fogyasztása szoptatós kismamáknak ellenjavallt, mivel kellemetlen ízt kölcsönöz az anyatejnek. A kellemes tavaszi időjárást érdemes kihasználni, akár egy vadfoghagyma-gyűjtő kirándulás céljából is.